2026 márciusában a Tisza Párt híveinek csupán az 1 százaléka hiszi el, hogy ha a Tisza nyer, akkor Magyarországot beviszik a háborúba. Az alapítványnak a Mérték Médiaelemző Műhely és a Závecz Research közreműködésével korábban kidolgozott kutatási modellje azt vizsgálja, hogy a propaganda-arzenál bevetésével milyen mértékben sikerül manipulálni a tömegeket. A módszertannal létrehozott mérőszám, a Politikai Propaganda Indikátor azt méri, hogy milyen mértékben sikerül elfogadtatni a választókkal a politikai célok érdekében elferdített, alaptalan, a hatalom megtartása érdekében eltúlzott vagy nyíltan hamis, illetve a nyilvánosságban többször cáfolt vagy képtelen állításokat. A Medián által március második felében, ezer fős, reprezentatív mintán végzett elemzés szerint a választók széles tömege, sokszor több mint a 95 százaléka, találkozott a vizsgálatba bevont állításokkal, amelyek kapcsán azt kérdeztük az alanyoktól, hogy találkoztak-e az állítással, és ha igen, akkor azt igaznak tartják-e.

Éppen négy évvel ezelőtt, az azonos módszerrel végzett kutatás azt állapította meg, hogy az ellenzéki szavazók 30 százaléka is elhitte azt a szövegkörnyezetéből kiragadott, és aztán a kormányzati médiumokban széles körben terjesztett kijelentést, mely szerint Márki-Zay Péter háborúba vinné Magyarországot. A megdöbbentő eredmény egyik magyarázatául, természetesen, a kormányzati médiatúlsúlyon túl a magyar médiarendszer látványos asszimetriáját is feltételeztük, amelyben a cáfolatok jobbára el sem érték a választók jelentős hányadát. 

Demokratikus keretek között a politikai legitimáció forrása a szavazatok aránya, ami a szavazók véleményének lenyomata. Ez a népakarat. A Politikai Propaganda Indikátor azt méri, hogy a kormány által közvetlenül és közvetve irányított médiagépezettel milyen mértékben térítették el a laikus választók álláspontját a kritikus kérdésekben a manipulációtól mentes, sokoldalú, objektív információk alapján spontán születő véleményüktől. A Politikai Propaganda Indikátor azt mutatja meg, hogy egy-egy ország, közösség tagjai, a választás során még szabadon dönthetnek-e a saját sorsukról, vagy már olyan hatékony a dezinformációs gépezet, vagyis olyan nehéz manipulációtól mentes információhoz jutni, hogy adott esetben megkérdőjelezhető a választás szabadsága. Ezért tekinti alapjognak a választóknak a manipulációtól mentes tájékozódáshoz való jogát Magyarország Alaptörvénye, az Uniós Charta és az ENSZ Alapokmánya. 

2022-ben a méréseink kétségessé tették, hogy Magyarországon érvényesül-e ez az alapjog. 

Mi a helyzet 2026 tavaszán? A kutatási eredmények publikálásával egyidőben jelent meg a tekintélyes amerikai történész, újságíró, Anne Applebaum írása a The Atlantic című lapban: Orbán fenyegetései már nem működnek alcímmel.  A cikk címe beszédesebb: Az első valóságon túli politikai kampány. Arra utal a szerző, hogy Orbán és a Fidesz az április 12-i választás előtt már nem a valós problémákról beszélnek, hanem egy mesterségesen kreált, hamis fenyegetésre, az „ukrán veszélyre” építik a kampányukat. A cikk részletesen bemutatja a Fidesz olyan állandó témáit is, amelyeknek a valósághoz sok közük nincs. Valójában nincs olyan migrációs hullám, amely a magyar nemzet fennmaradását fenyegetné. Brüsszel sem jelent tényleges veszélyt a magyarok egészségére és jólétére, viszont az ország kórházainak állapota annál inkább. És persze Ukrajna sem fogja lerohanni Magyarországot – Oroszország viszont igenis megteheti – állítja Applebaum.

Érdemes felidézni, hogyan vélekedett csaknem húsz évvel ezelőtt a propagandakampányról az akkor még ellenzékben lévő Orbán Viktor. „Iktassuk ki a választási kampányokból a politikai reklámot, amely Magyarországon nem tájékoztatásként, hanem az emberek félrevezetéséül szolgáló manipulációs eszközként üzemel. Például most is több milliárd forintot fognak elkölteni, hogy manipulálják az embereket. Egyszerű agymosás, amit célul tűztek ki és a mi adóforintjainkból fogják elkövetni” - mondta Orbán Viktor 2007. július 24-én, az M1-en. Ehhez képest 2011 óta 119 milliárd forintot költött a kormány nemzeti konzultációkra – deríttette ki a 24.hu az adatigényléseket összesítve, 2026 februárjában. 2022 májusa és 2025 szeptembere között 225 milliárd forint jutott állami kommunikációra, amit több mint 130 különböző állami szervezet költött lényegében politikai propagandára. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 131,6 milliárddal a legnagyobb szelet a tortában. 

2026-ban mégis lényegében hatástalan a kampány. Legalábbis az ellenzéki szavazók körében. Külön, mélyebbre ásó vizsgálatot igényelne, hogy a tábor megtartására volt szükség az ilyen mértékű költekezésre, mert a gazdasági helyzet, a kormányzás színvonala többeket eltántorított volna a Fidesz-KDNP mellől? Ebben a kutatásban is vannak adatok, amelyek alátámasztják a feltételezést, akár a pedofilbotránnyal kapcsolatban, akár az inflációs magyarázatok hitelességével kapcsolatban. Rákérdeztünk ugyanis az infláció mértékét magyarázó nyilatkozatok hitelességére, illetve a pedofil botrányban érintett kiskorú áldozatok lehetőségét cáfoló kormányzati állításokra.  

Az állítások 

A kutatás során megfogalmazott állítások, a kampány talán leghangsúlyosabb üzenetei. Két kérdésre kellett válaszolniuk a megkérdezetteknek. Találkoztak-e az állítással? Igaznak tartják-e az állítást?

1. A Fidesz békepárti.
2. A Tisza háborúpárti.
3. Brüsszel háborúpárti.
4. A Fidesz eléri, hogy kimaradjunk a háborúból.
5. A háború a magas infláció igazi oka.
6. A rossz kormányzás volt a magas infláció igazi oka.
7. Ukrajna támogatja a Tisza Pártot.
8. A Tisza megszüntetné a 14. havi nyugdíjat.
9. A Tisza hazahozza Brüsszelből az uniós támogatást.
10. Magyar Péter Brüsszel bábja.
11. A Tisza csatlakozik az uniós ügyészséghez.
12. Brüsszel az ukránoknak adja a magyarok pénzét.
13. Nem volt kiskorú áldozata a pedofil botránynak.
14. Aki nem a Tiszát támogatja, az a Fideszt segíti.
15. A háború miatt nincs gazdasági növekedés.
16. Ha a Tisza nyer, Magyarországot beviszik a háborúba.

2025 márciusának derekán is végeztünk hasonló vizsgálatot. A mérést akkor a Závecz Research végezte, személyes megkérdezéssel 1000-es mintán, 2025 március 16-24 között. Feltettük ugyanazokat a kérdéseket, amiket 2024-ben a választás előtt, azért hogy legyen összehasonlítási alapunk. És persze új kérdéseket is megfogalmaztunk. 

1. A baloldal háborúpárti, a kormány békepárti
2. A baloldali politikusok külföldi érdekeket szolgálnak pénzért: "Megvették őket kilóra"
3. Magyar Péter brüsszeli politikusok bábja az Orbán kormány megbuktatására
4. A Pride felvonulás veszélyezteti a gyerekek egészséges szexuális fejlődését
5. A külföldről érkező támogatásokkal idegenek akarják megbuktatni a magyar kormányt
6. A külföldről is támogatott civil szervezetek és sajtótermékek munkája kiegyensúlyozottabbá teszi a tájékoztatást, a közéletet.
7. Az Európai Unió háborúpárti, Donald Trump, az amerikai elnök pedig békepárti
8. Döntően befolyásolja a választást a kormány erőfölénye a médiában
9. A magyar kormány sikeresen legyőzte az inflációt
10. A magyar kormány intézkedései miatt volt 2024-ben Magyarországon a legmagasabb az infláció az Unióban
11. A magyar kormány békepárti politikája miatt bünteti Magyarországot a források befagyasztásával az Unió
12. A jogállami normák korlátozása miatt bünteti Magyarországot a források befagyasztásával az Unió
13. A vészhelyzeti kormányzást a szomszédban dúló háború miatt hosszabbította meg a parlament
14. A vészhelyzeti kormányzást a parlamenti ellenőrzés kiiktatása miatt hosszabbította meg a Fidesz

2024 tavaszán a baloldaliak és a demokraták 23 százaléka mondta, hogy igaz az állítás, hogy a baloldal háborúpárti, a kormány békepárti. 2025 tavaszán az ellenzékiek, akik többnyire már a Tisza támogatói voltak akkor, már csak 9 százalékban tartották igaznak a Fidesz által sulykolt vádat, hogy a baloldal háborúpárti. 2026-ban a Tisza híveinek már csak 1 százaléka mondja azt, hogy ha a Tisza nyer, Magyarországot beviszik a háborúba. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP támogatóinak 81 százaléka tartja igaznak az állítást. A 2026-os kutatás legfontosabb tanulsága, a nemzeti tudathasadás. Ugyanarról a dologról szögesen ellentétesen vélekednek a polgárok, attól függően, hogy melyik táborhoz tartoznak. 

A kutatás legfontosabb állításai 

1. Nincs olyan üzenete a kormánynak, amely az ellenzékieket eltérítené a saját csoportjától.
2. Az ellenzék körében szinte hatástalan a kormányzati propaganda. A Mi hazánk lehet a kivétel.
3. A Fidesz-KDNP hívek körében még hatékony a kormányzati propaganda-kampány.
4. A Fidesz-KDNP hívek körében még széles körben igaznak tartanak nem igazolható állításokat.
5. A korosztályok szerinti bontásban a propaganda hatékonyságában nem markáns a különbség.
6. A végzettség szerint tagolva a propaganda fogadtatását  sem annyira jelentős az eltérés a csoportok között.
7. A teljes népességben a 40 évnél fiatalabbaknak a 11 %-a tartja igaznak, hogy, ha a Tisza nyer, Magyarországot beviszik a háborúba
8. A 60 évnél fiatalabbaknak kevesebb, mint az egyharmada hiszi el, hogy ha a Tisza nyer, Magyarországot beviszik a háborúba.
9. A 60 évnél idősebb választóknak is kevesebb, mint a fele hiszi el, hogy ha a Tisza nyer, Magyarországot beviszik a háborúba.
10. Vagyis 45 százalék elhiszi a többszörösen cáfolt és értelmetlen állítást. (Könnyen kijön ez a szám, ha tudjuk, a Fidesz-KDNP híve elhiszik, a Tisza hívei pedig nem.)
11. A teljes népességben a 40 évnél fiatalabbaknak a 4 százaléka tartja igaznak, hogy nem volt kiskorú áldozata a pedofil botránynak
12. A teljes népességben a 60 évnél fiatalabbaknak a 10, az idősebbeknek a 14 százaléka tartja igaznak, hogy nem volt kiskorú áldozata a pedofil botránynak.
13. A teljes népességben a 40 évnél fiatalabbak egyharmada tartja igaznak, hogy a Fidesz békepárti.
14. Azt, hogy a Tisza háborúpárti a 40 évnél fiatalabbak 13 százaléka tartja igaznak.
15. A 60 évnél idősebbek 48 %-a tartja igaznak, hogy a Tisza háborúpárti.
16. A fiatalok 80 %-a szerint a rossz kormányzás volt a magas infláció oka.
17. Nincs generációs sajátosság annak az állításnak a megítélésében, hogy aki nem a Tiszát támogatja, az a Fideszt segíti. Egységesen 61 százalék tartja igaznak a 60 évnél és a 40 évnél fiatalabbak körében. Az idősek körében még nagyobb arányban, 70 százalék vélekedik így.
18. Azt az állítást, hogy Brüsszel az ukránoknak adja a magyarok pénzét a 40 évnél fiatalabbak 14 %-a tartja igaznak, a náluk idősebb, de 60 évnél fiatalabbak 36 százaléka, az idősebbek 48 százaléka szerint igaz az állítás.
19. Sokkal kisebb arányú eltérést mutat a generációs skálázásnál, az iskolázottság szerinti csoportosítás egy-egy állítás megítélésében. A legfeljebb 8 általánost végzettek 49 %-a tartja igaznak:Ha a Tisza nyer, háborúba viszik Magyarországot. A szakmunkás végzettségűek 39, az érettségizettek 25, a felsőfokú végzettségűek 17 %-a tartja igaznak az állítást.
20. Ez a számsor, 12% a legfeljebb nyolc osztályt végzetteknél, 16%, a szakmunkásoknál 7% az érettségizetteknél, és szintén 7% a felsőfokú diplomával rendelkezőknél azzal kapcsolatban, hogy igaznak tartja-e, hogy nem volt kiskorú áldozata a pedofil botránynak.
21. A legfeljebb 8 osztályt végzettek 39 százaléka tartja igaznak, hogy a háború volt a magas infláció oka. A szakmunkásoknak a 33, az érettségizetteknek a 26 és a felsőfokú végzettségűeknek a 23 %-a fogadja el az állítást.
22. A Fidesz-KDNP támogatóinak 98 %-a tartja igaznak, hogy a Fidesz békepárt. A Tisza párt támogatóinak csak 15 százaléka véli úgy.
23. A Fidesz-KDNP hívei 86 százalékban tartják igaznak, hogy a Tisza háborúpárti. A Tisza párt híveinek 1 százaléka véli úgy.
24. Brüsszel az ukránoknak adja a magyarok pénzét, ezt 78 százalékban tartják igaznak a Fidesz-KDNP támogatói. A Tisza híveinek csak 5 százaléka tartja hitelesnek az állítást.
25. Magyar Péter Brüsszel bábja – a Fidesz-KDNP támogatóinak 90 %-a elfogadja igaznak az állítást, a Tisza párt híveinek 2 százaléka valamiért úgy gondolta, hogy ez igaz lehet.
26. A pedofil botrány politikai kommunikációja sikertelen. A Fidesz-KDNP hívek 20 százaléka hitte el, hogy nem volt kiskorú áldozat a botrányban, a Tisza párt híveinek csak a 4 százaléka fogadta el a kormányzati állítást. 

Megjegyzések

Nem lehet a magyar tájékoztatási rendszer átalakulásának vizsgálatáról beszélni Magyar Péter személyes szerepének tárgyalása nélkül. Az első perctől kezdve felismerte, hogy harcban áll az általa propaganda gyárnak nevezett közszolgálati médiumokkal és a kormányzat emlőin tartott médiabirodalommal. Hadat üzent a hatalomnak és tudta, a hatalom megőrzésének az egyik legfontosabb eszköze a médiatér feletti ellenőrzés, amit a közösségi média lehetőségeinek kihasználásával és a személyes találkozók megszervezésével, az országjárással hekkelt meg. 

Forradalmiak a változások a meggyőzés technikai eszköztárában. A mesterséges intelligencia új kihívásokkal szembesíti a politikai kommunikációs szakmát. A közösségi média használata új szintre emelkedett ezekben az években. Amire a kormányzat késve és a lényeget félre értve reagált, mert az új eszközök révén az autonóm szereplők követhetetlen sokasága a szabad vélemények áradatát zúdította a nyilvánosságra, miközben a kormány a digitális polgári körök centrális szervezetét a központból irányította, és az analóg háborúellenes nagygyűlései sem voltak képesek ellensúlyozni a független vélemények ökoszisztémáját. Sőt.  

Nagyon idekívánkozik: „Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a független média újságírói az elmúlt 16 évben következesen, kompromisszumok nélkül, komoly kockázatokat vállalva végezték a munkájukat, ami nélkül ma semmi esélye nem lenne egy rendszerváltásnak. Éppen a magyar újságírók a bizonyítékai annak, hogy a közösségi média dühöngői egyáltalán nem lépnek a professzionális média helyébe. A demokráciához szabad újságírás, szabad média kell, nem pusztán a szabad ordibálás.”  (Polyák Gábor FB, 2026 03.25.)

Nem mellesleg példátlan mértékben torzult a magyar társadalom szerkezete 2021–2025 között, állapította meg az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézete a 2025 őszén felvett felmérése kiértékelésében. 2021–25 között a felső réteg aránya csaknem megfeleződött, 9-ről 5 százalékra csökkent. Hasonlóan drámai mértékben, 24 százalékról 14 százalékra csökkent a felső középréteg aránya, az alsó középrétegé 36 százalékról 38 százalékra nőtt. A legdrámaibb mértékben az alsó réteg aránya változott, 31 százalékról 43 százalékra nőtt, ami példátlan. „Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt” – mondta a tanulmány bemutatóján Kovách Imre.

Az agymosás tudományos hátteréről Robert Jay Lifton azt írja, ennek a technikának az eredménye, hogy az annak hatására kialakult világnézet és gondolkodásmód meggátolja az egyént abban, hogy a csoport vagy a vezető doktrínáival ellentétes, akár kételkedő gondolatai támadjanak. Hogyan működik ez? A kritikus gondolatokat bűnösnek, veszélyesnek vagy helytelennek bélyegzik. Az egyén megtanulja azonnal "megállítani" (elnyomni, elhessegetni) ezeket a kételyeket, gyakran klisék ismételgetésével, énekléssel vagy meditációval. Célja: A gondolkodás leegyszerűsítése, a komplexitás megszüntetése, és a doktrínába vetett hit megkérdőjelezhetetlenségének biztosítása. Az agymosottak ezért egy buborékba zárva lesznek esélytelenek a szabadulásra. Hozzájuk valószínűleg nem jutnak el a manipulációtól mentes információk. De akik, megúszták, hogy áldozatul essenek az agymosásnak, vagy az egzisztenciális helyzetük felnyitotta a szemüket, azok értesülhetnek a valóságról.

Érdemes elidőzni a táblázatok sorai között. Rengeteg metszete van a kutatásnak, amit a hely és az idő hiányában a cikkben nem tudtam kiemelni. 

Jó felfedezéseket kívánok!

(De lehet, hogy el kell hozzá fordítani a telefont)

:-)