TAG: "Fasiszta"

Demokratikus keretek között a politikai legitimáció forrása a szavazatok aránya, ami a szavazók véleményének lenyomata. Ez a népakarat. A választások előtt, a politikai propaganda arzenál bevetésével jelentősen eltéríthető a döntő többség véleménye attól az állásponttól, amit egy manipulációtól mentes média-környezetben alakíthattak volna ki fontos kérdésekről. Ezért tekinti alapjognak a választóknak a manipulációtól mentes tájékozódáshoz való jogát Magyarország Alaptörvénye, az Uniós Charta és az ENSZ Alapokmánya. 2022-ben kétségessé tették a méréseink, hogy érvényesül-e Magyarországon ez az alapjog. A népakarat hajlékony. Hogy mennyire, azt mutatja meg a Politikai Propaganda Indikátor. 2022-ben a baloldaliak egyharmada igaznak tartotta a Fidesz-propagandát, például azt a hamis, többször cáfolt állítást, hogy Márki-Zay háborúba vinné az országot. Magyar Péter fellépésével mintha érdemben változott volna meg a médiatér. Ezt mutatják a legfrissebb kutatási eredmények. A Tisza Párt híveinek csak kevesebb, mint tíz százaléka tartja igaznak a Fidesz legfontosabb politikai propaganda üzenetét, hogy a baloldal háborúpárti a Fidesz békepárti. 

Egy nappal az október 23-i  rendezvények előtt már egyértelmű volt, hogy a kormány mindenféle igyekezete és a teljes médiagépezet bevetése ellenére a Tisza Párt rendezvénye iránt nagyobb lesz az érdeklődés, mint a hivatalos állami rendezvény iránt. Az uniós választáson mért adatok egyérteművé tették, hogy a Tisza Párt híveit a legnehezebb megvezetni, a Tisza Párt által felépített kommunikációs modell versenyképes a kormányzati médiatúlsúllyal szemben. Erről beszélgettünk a Szeged Televízió Téma című műsorában Balogh Judittal, a műsor 21 percétől. 

A fasiszta és hasonló ideológiát követő mozgalmak úgy értek el, érnek el világszerte sikert, hogy a közösségek, a nemzetek számára legfontosabb alapértékek fenyegetettségével riogatnak. A zsigeri reakciók kiváltására azok az állítások a legalkalmasabbak, amelyek a megcélzott csoport valamelyik identitását fenyegetik. Ösztönös reakciókat vált ki az emberek többségéből a nemzeti, a nemi, a faji, a vallási, a családi, a generációs, a világnézeti, az egzisztenciális, a politikai, tehát az alapvető identitások verbális sérelme. Federico Finchelstein állítja a Fasiszta hazugságok[4] című könyvében: „A fasizmus történetének egyik legfontosabb tanulsága, hogy a rasszista hazugságok szélsőséges, politikai motivációjú erőszakhoz vezetnek.”

Demokratikus keretek között a politikai legitimáció forrása a szavazatok aránya, ami a szavazók véleményének lenyomata. A politikai propaganda eszközeivel azonban még egy látszólag demokratikus országban is jelentős mértékben eltéríthető a döntő többség véleménye, ahhoz képest, amilyen a manipulációtól mentes tájékozódási környezetben lenne az álláspontja. Ezért tekinti alapjognak Magyarország Alaptörvénye, az Uniós Charta, és az ENSZ Alapokmánya egyaránt a polgároknak a befolyásolástól mentes tájékozódáshoz fűződő jogát. Ha ez nem valósul meg, akkor a jogállami működés egyik alapfeltétele sérül. A méréseink kétségessé teszik a jogállami feltételek teljesülését Magyarországon.