A többség szerint nem tiszták a választások – Politikai Propaganda Indikátor ’24

A háború réme, és a háborús fenyegetettség merész, de jó eszköz a mozgósításhoz. A legutóbbi kutatásunkban - a HDMO egyik projektje keretében, a Political Capital, a Mérték Médiaelemző Műhely és a Lakmusz  öszefogásában, azt vizsgáltuk, hogy a társadalom, a választók mekkora hányada adott hitelt a valóságtól szokatlanul távol eső fenyegetettségnek. A kutatást 2024 május 13-24 között, személyes megkérdezéssel, 1000 fős, reprezentatív mintán a Závecz Research végezte.       

A Politikai Propaganda Indikátor egyik, talán a legkifejezőbb adata azt mutatja, hogy még az ellenzéki érzelmű választók egynegyede is elhitte Orbán Viktornak, hogy a baloldali, demokratikus pártok háborúpártiak, és ezzel szemben a Fidesz békepárti. A 2010 után módszeresen átalakított médiarendszerrel ilyen mértékben manipulálható a választók véleménye. A háborús kampánnyal a baloldali, demokratikus választók 25 százalékát sikerült a sajátjaik ellen hangolniuk. Azt állítja a kutatás, hogy se törvényes, se tisztességes nem lehet ott a választás, ahol a választók jelentős része nem jut manipulációtól mentes információhoz, ahol az egymással versengő politikai mozgalmak közül az egyiknek akkora a médiafölénye a másikhoz képest, hogy lényegében bármilyen abszurditást képes széles körben elhitetni az ellenfeleiről, akár annak az ellenkezőjét is, ami a párt hivatalos álláspontja.

A PPI’24 kutatásban, ahogy korábban is, azt vizsgáltuk, hogy milyen széles körben találkoznak a választók a politikai propaganda kampány üzeneteivel, és akik egyáltalán hallottak azokról, azok milyen széles körben tekintik igaznak a független források által többszörösen cáfolt, a kommunikációs boszorkánykonyhákban kifőzött dezinformációkat, sőt olykor vádakat.

Az állítások, amelyek fogadtatására kíváncsiak voltunk:

1.     A baloldal háborúpárti, a kormány békepárti

2.     A baloldali politikusok külföldi érdekeket szolgálnak pénzért: „Megvették őket kilóra”

3.     A kormány gyermekvédelmi törvényének célja nem a gyermekek védelme, hanem a melegek és más szexuális kisebbségek elleni uszítás

4.     Az LMBTQ propaganda veszélyezteti a gyerekek egészséges szexuális fejlődését

5.     Orosz katonák gyerekeket hurcoltak Ukrajnából Oroszországba

6.     Rogán emberei belenyúltak az ügyészségen a végrehajtói maffia lehallgatási jegyzőkönyveibe, és kihúztak onnan számukra kínos részeket

7.     Az Európai Unió háborúpárti, a magyar kormány békepárti

8.     Döntően befolyásolja a választást a kormány erőfölénye a médiában

9.     A magyar kormány sikeresen legyőzte az inflációt

10. A magyar kormány intézkedései miatt volt Európában Magyarországon a legmagasabb az infláció 2023-ban

11. Az Unió a gyermekvédelmi törvény miatt bünteti Magyarországot a források befagyasztásával

12. Az Unió a jogállami normák korlátozása miatt bünteti Magyarországot a források befagyasztásával

13. A kormány több milliárd forintot költ Facebook-hirdetésekre

14. A NATO lépései miatt kényszerült Oroszország Ukrajna megtámadására

A médiafogyasztási szokásokról a PPI kutatással párhuzamosan, azonos mintavétellel  végzett felmérés számai sokat segítenek annak megértésében, hogy milyen információs bázison nyugszik a választók tájékozottsága. Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a politika iránti érdeklődés meglehetősen alacsony: a válaszadók mindössze 6 százalékát saját bevallása szerint nagyon, további 23 százalékát pedig közepesen érdekli a politika. Ezek meglehetősen alacsony értékek akkor, amikor geopolitikai krízisek mellett izgalmas belpolitikai események is zajlanak. 

 A Mérték Médiaelemző Műhely kutatásában az volt az első kérdés, hogy mennyire érdekli a megkérdezettet a politika. A válasz sokkoló lehet azoknak, akik nem követik a választók politikai affinitását felmérő kutatásokat. Különösen a háborús tematika felerősítése miatt árulkodóak a számok. Békeidőben természetes magatartás az, ha a közösségnek csak egy kis része, esetünkben nagyjából a 6 százaléka érdeklődik csupán erősen a politikai játszmák iránt. Háborús fenyegetettség idején azonban, azt hinné az ember, hogy bekapcsolnak a hagyományos reflexek, az érdeklődést nem a kíváncsiság, hanem az egzisztenciális félelem generálja. A soviniszta, rasszista, kommunista, nacionalista, fasiszta, beszédnek éppen ez a funkciója. A hagyományos mérlegelést felülírja az önvédelmi, a fajvédelmi, az identitásvédelmi ösztön.

A kegyelmi botrány árnyékában rég nem látott alacsony szintre apadt a Fidesz-KDNP támogatottsága 2024 tavaszán. Azzal kellett szembesülnie a párt vezetőinek, hogy a 2022-es, 3 milliós támogatottsághoz képest elveszített egyes mérések szerint ötszázezer, más mérések szerint több, mint 900 ezer szavazót. Aminek csaknem a felét az utóbbi hónapokban. Erről  a mélypontról kellett volna visszahozni a választások idejére a támogatók számát lehetőleg minél magasabbra, a háborús kampánnyal azonban lényegében csak megállítani sikerült az apadást. 2 millió 48  ezres szinten állt meg népszerűségvesztés. Ennyien szavaztak a választáson a Fideszre.

Az alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében 2024-től az európai parlamenti választással egy időben kellett megtartani az önkormányzati választásokat  Magyarországon.  A háborús tematika beemelését a kampányba az összevont választás jelentősen megkönnyítette, mert a háború és Brüsszel összekapcsolása évek óta vézérfonala volt a kormányzati politikai propagandának, ezzel szemben a háború és  az önkormányzatok összekapcsolása sokkal nehezebben ment volna.

A médiafogyasztási szokások szorosan kapcsolódnak a politikai propaganda hatékonyságának vizsgálatához, mert megvilágítják, hogy a társadalmi hamis tudat kialakításában hogyan vesznek részt a kormányzat által támogatott vagy felügyelt, illetve a kormányzati forrásokból busásan részesülő felületek. Arra külön kérdés volt a PPI’24 kutatásban, hogy mennyire világos a nézők, az olvasók előtt, hogy az általuk legfontosabbnak tartott médiumok a szerkesztés során mennyire törekszenek a kormányzat kedvébe járni, illetve mennyire tekinthetőek független csapatnak.  A döntő adat: szó sincs arról, hogy a választók többsége ne lenne tisztában a kedvelt honlapja, tévéje, rádiója politikai elkötelezettségével. Erről, és a médiafogyasztási szokásokról külön kutatás is készült a Mérték Médialemező Műhely irányításával.

Erre a számsorra úgy is érdemes tekinteni, hogy nem voltak könnyű helyzetben a válaszadók, hiszen a tárgyilagos tájékoztatásnak része az, ha a kormányzat álláspontját is közvetíti a médium. Egyetlen kérdés tehát nem alkalmas annak vizsgálatára, hogy az adott szerkesztőség különbséget tesz-e a kormányzati politikai propaganda és az objektív hír között. A kérdések összesége alapján azonban egészen pontos válasz adható. A választók tudják, hogy propaganda kiadványt olvasnak, vagy újságot. A kutatók konszenzusa szerint, tudja, nem zavarja, sőt, azért olvassa, mert azt akarja hallani… Azt is vizsgálta a párhuzamosan végzett kutatás, hogy a választók mekkora hányadát érdekli komolyan, mekkora hányadát közepesen a politika. Azért érdekes ez, mert, aki csak közepesen érdeklődik a közélet iránt, az könnyen válhat a politikai propaganda áldozatává. Márpedig lényegében csak az a 6 százalék védett a manipulációkkal szemben, aki nagyon intenzíven követi a fejleményeket. Éppen azért teremtették meg a jogalkotók a demokratikus államokban a közszolgálati médiumokat, hogy legyen egy államilag, a piacnak nem kiszolgáltatott, központi forrásból fenntartott, a pártoknak sem kiszolgáltatott objektív információs forrás választók számára, amelyben meg lehet bízni.

Lássuk akkor a politikaipropaganda kampány, amúgy cáfolt, állításait és fogadtatásukat.

Azt a számsort vizsgáljuk most, amelynek megkérdezettjei igaznak tartják a bemutatott  állítást, és csak azok körében nézzük, akik egyáltalán találkoztak az állítással.



Nem ennek a kutatási jelentésnek a feladata tisztázni, hogy ki és milyen normarendszer szerint minősíthet másokat háborúpártinak, illetve, hogy egyáltalán háborúpártinak tekinthető-e, ráadásul egységesen, az Európai Unió minden olyan állama, amely támogatja Ukrajna harcát a megszálló országgal szemben. A Politikai Propaganda Indikátor azt mutatja meg, hogy egy-egy ország, közösség tagjai, a választás során, még szabadon dönthetnek-e a saját sorsukról, vagy már olyan hatékony a dezinformációs gépezet, vagyis olyan nehéz manipulációtól mentes információhoz jutni, hogy talán már nem is beszélhetünk szabad választásról.


Az „imprilisták” szolgálói, szólt a vád évtizedekig a demokratikus átalakulást követelőkre, még a rendszerváltás előtti, szocialista időkben. Az idegen érdekek szimbóluma lett Soros György, aki most a háborúpártiak óriásplakátjain is megjelent. Az oszlopok azt mutatják, hogy igaznak tartja az állítást a Fidesz-szavazók 84 százaléka. Arra azonban valószínűleg csak fókuszcsoportos vizsgálat adhat magyarázatot, hogy milyen megfontolásból mondja a DK, MSZP, Párbeszéd összefogás híveinek 34 százaléka azt, hogy a sajátjaikat az idegenek megvették kilóra. Azzal is érdemes kalkulálni, hogy a megkérdezett demokraták logikája akár lehet az is: a külföldi pénz a források nem az idegen érdekek szolgálatában, hanem éppen fordítva, a magyar liberális demokrácia fejlődése érdekében érkeznek.

A többi ellenzéki párt esetében a magas szám, a 33 % magyarázata lehet az is, hogy abban a csoportban ott van a Mi Hazánk és a Jobbik, amelyek nézetei nincsenek túl távol a Fidesz propaganda-sémáitól. Feltűnő, hogy a Tisza Párt híveinek csak 18 százaléka tartja igaznak az állítást. Róluk ez alapján feltételezhető, hogy ők a legérzékenyebbek a politikai propaganda hamis vádjaira. 


Lehetneaz utolsó ábra az, amely azt mutatja, hogy a társadalom többsége tisztában van

azzal, hogy nem tiszták a választások Magyarországon, hiszen igaznak tartják az állítást, hogy a kormánypárt médiafölénye döntően befolyásolja a választást. 



A mélyebb elemzés előtt most csak egy táblázatot emelek ki. Ebben azoknak az arányát látjuk, akik találkoztak a kritikus állításokkal, és igaznak is tartják az állítás tartalmát. Az elemzés szempontjából azért lehet ez a legfontosabb nézet, mert ebben a merítésben minden bizonnyal sokkal nagyobb azoknak a részaránya, akik végül el is mennek választani.

Sárgával jelöltük azokat a kampány üzeneteket, amelyek igazolhatóan a választók félretájékoztatását szolgálták, zölddel pedig azokat, amelyek igazolhatóan tényeken alapultak.


Ahol a mindennapi tapasztalat élesen ütközik a propagandával, ott sokkal rosszabbak a propagandista esélyei. Például az úgynevezett háborús infláció volt a hivatalos fordulat az Európában kiugróan magas magyar inflációs adat indoklására, de a FIDESZ támogatóinak lényegében fele sem fogadta el a kormányzati érvelést. A Fidesz támogatóinak  49%-a szerint is az infláció igazi oka a magyar kormány maga. A DK/MSZP/Párbeszéd Összefogás hívei, illetve a Tisza Párt támogatói már 84 illetve 83 %-ban gondolták úgy, hogy a magyar kormány intézkedése miatt volt kiugróan magas Magyarországon az infláció. Az úgynevezett tükör-állítás igazságtartalmával kapcsolatban is sokatmondó a választók álláspontja. A FIDESZ híveinek csupán a 62 százaléka tartotta igaznak, hogy a magyar kormány sikeresen legyőzte az inflációt. A DK/MSZP/Párbeszéd Összefogás híveinek azonban már csak mindössze a 19 százaléka értett egyet az állítással. Ami persze azt is jelenti, hogy 19 százalék egyetértett.

Az egyes kampányelemek szervesen épülnek egymásra. A kormány érvelése szerint Magyarország azért van büntetőpadon az Unióban, mert egyrészt ragaszkodik a gyermekvédelminek nevezett törvényhez, valamint azért, mert nem támogatja a háborút, illetve azért, mert nem támogatja a migránsok szétosztását. Az adatok azt mutatják, a kampányok sikeresek voltak. A FIDESZ támogatóinak 73 százaléka szerint az Unió a gyermekvédelmi törvény miatt bünteti Magyarországot a források befagyasztásával. Ők azok, mármint a FIDESZ támogatói, akiknek 80 %-a igaznak tartja az állítást, hogy az LMBTQ propaganda károsan befolyásolja a gyermekek szexuális fejlődését. Meglepő adat, hogy a DK/MSZP/Párbeszéd híveinek is 48 %-a gondolja hasonlóan. De még a Tisza Párt támogatóinak is 36 százaléka elfogadja ezt az érvelést, hogy a LMBTQ propaganda bármit is tesz a gyerekek szexuális fejlődésével.. Si A DK/MSZP/Párbeszéd Összefogás támogatóinak 46%-át is meggyőzte arról a kormány, hogy az uniós források befagyasztásának egyik döntő oka az úgynevezett gyermekvédelmi törvény. A Tisza Párt mögött állóknál 44% ez a szám.


Látszólag összeegyeztethetetlen adatok is kijöttek a vizsgálatból. Az előbbi adatsorral mintha nem passzolna az a válaszsor, amit arra az állításra feleltek a megkérdezettek, hogy az Unió a jogállami normák korlátozása miatt bünteti Magyarországot a források befagyasztásával. A FIDESZ támogatóinak 71 százaléka tartja igaznak ezt az állítást. Ha összeadjuk a két értéket, 73 plusz 71, az biztos több, mint száz, de a társadalomlélektani matek ennél bizonyára sokkal bonyolultabb.