Cikkek

Mi lenne velünk házi méhek nélkül?

A virágos növények túlnyomó része nem terem, ha elmarad a beporzás. A földeken főleg a házi méhekre bízzuk ezt a feladatot. De mi történne akkor, ha eltűnnének a házi méhek, vagyis mi szükséges ahhoz, hogy egy beporzó közösség csupán a vad rovarfajok segítségével is fennmaradjon? Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszol.

Magyar magok milliói a világvége utáni időkre

Újabb 70 ezer növényfaj magjai kerülnek hétfőn a világ minden tájáról a Spitzbergák Nemzetközi Magbunkerbe. A Norvégiához tartozó sarkvidéki szigeten lévő mindenbiztos magraktárban így összesen már több mint egymillió különféle faj magjait őrzik 120 méterrel a föld alatt. Magyarországról származó magokat is őriznek a „világvége-bunkerben”, az intézmény honlapja szerint egész pontosan 1 264 014 darabot - írja az index

Mégse finnugor eredetűek lennénk?

Csontmaradványaiból azonosították III. Béla magyar király genetikai profilját, ez pedig gyakorlatilag azt is jelenti, hogy megvan az Árpád-házi dinasztia DNS-e. Az Országos Onkológiai Intézet vezetésével működő nemzetközi kutatócsoport eredménye fontos és izgalmas, a kutatásvezető Magyar a Időknek adott nyilatkozatában azonban elég szabadon értelmezi az adatokat. Mi ez az egész? - kérdezi az index tudományos rovatának munkatársa, K.A. 

Paleoszociológusok Alsónyéken

A neolitikum éppúgy az európai történelem része, mint a Római Birodalom vagy a középkor. Igaz, nehezebb rekonstruálni, de a feladat ugyanaz: a történelmi folyamatok megismerése és valamilyen társadalomkép megrajzolása – vallja Bánffy Eszter régész. A Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének igazgatója, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója, a British Academy tagja a napokban vehette át Kínában azt a szakmai elismerést, amely a világ tíz legjobb régészeti projektje közé sorolta az alsónyékit - tudósít az mta.hu.

Tudásrendszerek összefogása lenne a kulcs?

A világ egyik legrangosabb tudományos szaklapjában, a Science-ben jelent meg 2018. január 18-án egy tanulmány, ami fordulatot szeretne előidézni az ember és a természet viszonyában. Mégpedig azért, mert ez a kulcsa annak, hogy milyen állapotba hozzuk magunk körül a bolygót, mondta el Molnár Zsolt, botanikus, etnoökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a cikk egyik társszerzője.

A törésteszt program töréstesztje

A Varró Dániel és kutatócsoportja által kifejlesztett keretrendszerben a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb modellek készíthetők az autóipari tervezőeszközök tesztelésére. Eredményeiket májusban mutatják be a szoftvertechnológia legrangosabb konferenciáján, az ICSE-n - írja az mta.hu.