• A fájdalomcsillapítás új lehetősége

    Helyes Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetemről és Dénes Ádám az MTA KOKI-ból a Liverpooli Egyetem kutatóival együttműködve kimutatták, hogy egy testi sérülés a gyulladásos folyamatok nem megfelelő szabályozásával együtt milyen hatással lehet a fájdalomérzékelésre az idegrendszerben. A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott projekt nyomán néhány éven belül enyhíthetők lehetnek egy krónikus fájdalomszindróma tünetei.

    Részletek
  • Egy generáción belül is katasztrófális következményei lehetnek a baktérium rezisztenciának

    Világszerte 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum-rezisztenciát. Az antibiotikum-rezisztencia fejlődésének biológiai hátteréről, a probléma globális jelentőségéről, a helytelen és ellenőrizetlen antibiotikum-használat elterjedéséről és következményeiről Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa írt a tudomany.hu számára összefoglalót.

    Részletek
  • Oláh-Gál Róbert kapta a Hevesi Endre Életmű-díjat

    „1970-ben Németh László: A két Bolyai című drámájának Marosvásárhelyen volt az ősbemutatója. Nagyszüleim ott voltak az előadáson és hazahozták a
    műsorfüzetet. Nagyapám utána mesélt nekem a Bolyiakról. Akkor 12 éves voltam, a Nagyapámtól hallottak mély nyomokat hagytak az emlékezetemben” - így emlékezett a tudós, hogyan kezdődött kalandja a bólyaiakkal... 
     
    Hagyományosan az a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában adták át az idén is az Hevesi Endre Alapítvány Életmű-díját. Az idén a kuratórium az elismerésben Oláh-Gál Róbertet tüntette ki. A díjhoz a Dimenzió Média Alapítvány támogatásával tisztelet-díj is jár. A laudációt az alapítvány elnöke Dürr János mondta a rendezvényen, ahol a kitüntetett, a csikszenmihályi vonat 6 órás késése miatt nem jelent meg, de még aznap délután, a Magyar tudományos Akadémián az előadása előtt személyesen is meghallgatta, a díjat átvette. 
     
    Részletek
  • Az immunrendszer svájci bicskája: újabb akadémiai sikersztori

    Egy fiatal orvos-kutató, Manczinger Máté tisztán bioinformatikai eszközökkel fedezte fel az emberi immunrendszer és a kórokozók sokfélesége közötti alapvető összefüggést. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, Pál Csaba világszínvonalú műhelyében végzett munka eredményei a védőoltások alkalmazásában és az antibiotikumos kezelés megválasztásában is fontosak lehetnek - írja az MTA.hu.

    Részletek
  • Hiányzik a pénz a kutatás-fejlesztésből Magyarországon

    Palkovics László azzal az indokkal szántja be a Magyar Tudományos Akadémia gazdálkodását, hogy újragondolt rendszerrel elősegítse az innovációt Magyarországon. A számokból viszont nem derül ki, hogy pontosan milyen innovációra számít a miniszter, ugyanis hazánk az OECD-átlagnál sokkal kevesebbet költ kutatás-fejlesztésre - járt utána az Átlátszó.

    Részletek
  • Mi lenne velünk házi méhek nélkül?

    A virágos növények túlnyomó része nem terem, ha elmarad a beporzás. A földeken főleg a házi méhekre bízzuk ezt a feladatot. De mi történne akkor, ha eltűnnének a házi méhek, vagyis mi szükséges ahhoz, hogy egy beporzó közösség csupán a vad rovarfajok segítségével is fennmaradjon? Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszol.

    Részletek
  • Egymástól tanuló mesterséges intelligenciák, és az agyunk kora

    A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatás eredményei megkönnyíthetik az időskori demencia előrejelzését. Az MTA TTK Agyi Képalkotó Központ kutatóinak cikkét az egészségügyi informatika területének legrangosabb folyóirata, a GigaScience közölte.

    Részletek