Lányos zavarukban furcsán kacagni kezdtek a magyar és amerikai csillagászok, amikor az első látásra számukra is felfoghatatlan méretű gammajelenséget észleltek. Amikor felfogták, mekkora képződményre bukkantak, ahogy manapság mondják, eldobták az agyukat.
Nem mindegy, agyunk melyik részének közelében koncentrálódik több szürkeállomány, ettől függ ugyanis, mennyire vagyunk empatikusak – legalábbis ezt állítja egy új tanulmány. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az a legérdekesebb kérdés, vajon ezt a komplex érzést génjeinkben hordozzuk-e, vagy életünk folyamán sajátítjuk el és fejlesztjük tovább - írja a Magyar Nemzet.
Európa legtekintélyesebb tudósai közül hatot hívtak meg abba a küldöttségbe, amely az alapkutatások fontossága mellett érvelt szerdán Brüsszelben. Az elit tudóscsoport tagja volt Sir Paul Nurse, a Royal Society elnöke és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A tanácskozás után az Európai Bizottság kutatásért felelős biztosa ígéretet tett rá, hogy az EU új stratégiai befektetéseinek finanszírozásához a legkevésbé az alapkutatásokra szánt összeget csökkentik.
Az idén is átadták a tudományos újságírókat jutalmazó Hevesi Endre-díjat. A kitüntetésben Frey Sándor és Miholcsa Gyula részesültek. Az Életműdíjat Dosztányi Imre vehette át.
Közvetlen kapcsolat mutatható ki az alacsony termet és a szívbetegség fokozott kockázata között – derül ki egy új tanulmányból, amely részben genetikai és nem csupán táplálkozás- vagy életmódbeli tényezőknek tulajdonítja az összefüggést.
A fizika egyik legnagyobb talányára találtak megoldást a fizikusok a világ egyik legerősebb szuperszámítógépe segítségével. Kiszámolták, hogy az atommagokban lévő neutronok tömege 0,14 százalékkal nagyobb a protonok tömegénél. Ez a felfedezés sok puzzle-darabkát a helyére illeszt az univerzum felépítését magyarázó elméleteinkben.
Kiemelt cikkek