Több millió évvel a Nap születése előtt történt szupernóva-robbanások nyomait fedezték fel magyar, olasz és német csillagászok. Az amerikai tudományos akadémia lapjában közölt eredmények szinte archeológiai karakterű képet vázolnak fel arról a por- és gázfelhőről, amelyből Földünk is kialakult több mint négy és fél milliárd évvel ezelőtt - tudósít az MTA honlapja
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban kifejlesztett intelligens kamerarendszer képein pillanthatták meg először a kutatók, ahogy a világ legbonyolultabb sztellarátorában, a Wendelstein 7-X-ben felvillan a plazma - tudósít az MTA honlapja.
A Nagy Hadronütköztető két detektorában is szokatlan jeleket találtak nagy energiájú proton-proton ütközésekben. Az adatok utalhatnak egy teljesen váratlan, új részecskére, azonban egyelőre valószínűbb, hogy csak véletlen egybeesésről van szó tudósít az MTA honlapja.
Rendkívüli összefüggést sikerült bizonyítaniuk magyar kutatóknak, amikor azt vizsgálták, hogy a rajban repülő galambok csoportját melyik egywed irányítja, és kiderült, hogy az, amelyik gyorsabb, annak a tájékozódóképessége is jobban fejlődik. Arra figyeltek fel a kutatók, hogy a repülő galambok vezetői nemcsak a sebességük miatt állnak az élen, hanem a navigációs döntéshozatali képességükkel is a többiek elé kerülnek. Ahogy arról az index is beszámolt
A globális felmelegedés egyik hatásaként ismét megjelenhet Magyarországon a fél évszázada felszámolt malária.
Tudósok nélkül megválaszolhatatlanok a legfontosabb kérdések. Csak néhány közülük: milyen kormányprogramokkal érhető el, hogy a Föld a 2020-as években élhetőbb világ legyen? Hogyan érdemes enyhíteni a globális felmelegedés következményeit? Hogyan lehet növelni a tudományba vetett bizalmat? Ezekről a kérdésekről tanácskoznak a World Science Forum (WSF) résztvevői Budapesten november 4. és 7. között.
Kiemelt cikkek