Cikkek

Eistein megjósolta, most bebizonyították

Hatalmas csillag belsejében születhetett a gravitációs hullámok forrása - számol be az Index a felfedezésről. A február 11-én felfedezett gravitációs hullámok forrásáról eddig annyit tudtunk, hogy két, úgynevezett bespirálozó fekete lyukhoz tartozott, amelyek életük utolsó pillanataiban nagyon gyorsan keringtek egymás körül, aztán összeolvadtak, és hatalmas energiát sugároztak ki magukból.

Egy másik magyar, akire a fél világ figyel

A budapesti Fazekas Gimnáziumban érettségizett Haiman Zoltán, aki ma már a Columbia Egyetemen oktat, és csoportjával bebizonyította, hogy az egyik közeli galaxis közepén két szupermasszív fekete lyuk kering egymás körül - tudósít a nol.hu.

Semmi kétség - csillaganyagból vagyunk

Több millió évvel a Nap születése előtt történt szupernóva-robbanások nyomait fedezték fel magyar, olasz és német csillagászok. Az amerikai tudományos akadémia lapjában közölt eredmények szinte archeológiai karakterű képet vázolnak fel arról a por- és gázfelhőről, amelyből Földünk is kialakult több mint négy és fél milliárd évvel ezelőtt - tudósít az MTA honlapja

Váratlan részecske - egzotikus elméletek

 A Nagy Hadronütköztető két detektorában is szokatlan jeleket találtak nagy energiájú proton-proton ütközésekben. Az adatok utalhatnak egy teljesen váratlan, új részecskére, azonban egyelőre valószínűbb, hogy csak véletlen egybeesésről van szó tudósít az MTA honlapja.

Okosít a képesség, képesít az okosság - mondják a galambok

Rendkívüli összefüggést sikerült bizonyítaniuk magyar kutatóknak, amikor azt vizsgálták, hogy a rajban repülő galambok csoportját melyik egywed irányítja, és kiderült, hogy az, amelyik gyorsabb, annak a tájékozódóképessége is jobban fejlődik. Arra figyeltek fel a kutatók, hogy a repülő galambok vezetői nemcsak a sebességük miatt állnak az élen, hanem a navigációs döntéshozatali képességükkel is a többiek elé kerülnek. Ahogy arról az index is beszámolt

Felbukkant a negyedik ős

Az ősi gének kutatói felfedezték a negyedik ősi embercsoportot, amely a mai európai génkészlet kialakításában szerepet játszott. Az eddigi kutatások alapján a mai európaiak három nagy ősi népesség, az őshonos vadászok, a Közel-Keletről bevándorló földművesek és egy harmadik, a bronzkorban keletről érkező populáció keveréke.