Felbukkant a negyedik ős

Az ősi gének kutatói felfedezték a negyedik ősi embercsoportot, amely a mai európai génkészlet kialakításában szerepet játszott. Az eddigi kutatások alapján a mai európaiak három nagy ősi népesség, az őshonos vadászok, a Közel-Keletről bevándorló földművesek és egy harmadik, a bronzkorban keletről érkező populáció keveréke.

Visszatérhet a malária Magyarországra

A globális felmelegedés egyik hatásaként ismét megjelenhet Magyarországon a fél évszázada felszámolt malária. 

Tudósók nélkül nem megy - Budapesten tanácskozik a kutatók világfóruma

Tudósok nélkül megválaszolhatatlanok a legfontosabb kérdések. Csak néhány közülük: milyen kormányprogramokkal érhető el, hogy a Föld a 2020-as években élhetőbb világ legyen? Hogyan érdemes enyhíteni a globális felmelegedés következményeit? Hogyan lehet növelni a tudományba vetett bizalmat? Ezekről a kérdésekről tanácskoznak a  World Science Forum (WSF)  résztvevői Budapesten november 4. és 7. között.

Lehozzák a Napot a Földre

Az Európai Unió fúziós kutatási programja jelentős lépés lehet a földi fúziós erőművek megvalósulása felé. A világ egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési együttműködésében az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársai is részt vesznek. Hogyan zabolázzuk meg a csillagok energiáját, és milyen szerepet játszanak ebben a magyar kutatók? -számol be a sikerről az MTA honlapja.

Ivararány szabályozás a génekben kódolva

Mindegy, hogy emlős, madár, hüllő vagy kétéltű: a hímek és nőstények aránya a populációban függ az ivari kromoszómák típusától – mutatta ki az a magyar kutatók vezetésével végzett vizsgálat, amely gerinces fajok ivararányát elemezte. Az izgalmas eredményeket a Nature közölte.

Megtalálták a romlott várost - Szodoma feltárása felgyorsul

A Bibliából ismert, a bűn melegágyaként közszóvá vált várost amerikai régészek találták meg Jordániában. Steven Collins, a régészcsoport vezetője szerint gyakorlatilag biztos, hogy amit megtaláltak, az a bibliai Szodoma. “Minden kritériumnak megfelel, ami az írásban van” – mondta egy libanoni hírportálnak.  

Mellrákot okozhat a régóta ismert vírus

Eddig abban a hiszemben voltunk, hogy emberre nem veszélyes a szarvasmarha-leukémiavírus, amit az állatok tejjel és vérrel adhatnak át egymásnak. De ez a tévhit is megdőlt. A Plos One tudományos lapban publikálták felfedezésüket kaliforniai kutatók, akik emberi mellszövetben is felfedezték a kórokozót, ráadásul kutatásuk a rákos minták 59 százalékában mutatta ki a vírusra jellemző DNS jelenlétét. Ha bebizonyosodik a feltételezés, miszerint a vírus mellrákot okozhat, akkor elképzelhető, hogy a daganatos megbetegedés gyógyíthatóvá válik – véli a Magyar Nemzet által megkérdezett szakértő.