Cikkek

Soha nem volt még olyan távol Orbán Viktor állításainak igazságtartalma a valóságtól, mint a legutóbb, a 2024-es uniós és önkormányzati választási kampányban. Török Gábor a Partizánban mondta ezt, pár nappal a választás előtt. A kormányfő lényegében azt állította, hogy ha a választók nem hatalmazzák fel óriási többséggel, akkor mind meghalunk, megyünk a háborúba - fogalmazott Török Gábor, ugyanabban az interjúban. A politológus arra mutatott rá, hogy a Fidesznek minden korábbinál durvább propaganda-kampányra volt szüksége ahhoz, hogy maga mögé állítsa a kiábrándult, csalódott választókat. 

Tóth Zoltán, a Civil Rádió Olvasókör című műsorában kérdezett arról, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a kutatásaim és min dolgozom most. Szóba került, hogy a fasiszta beszéd miben különbözik a normális politikai diskurzustól és miért hódít újabban ismét a szélsőséges, nacionalista, soviniszta, rasszista, iliberális, radikális kommunikáció és miben kiszolgáltatottak az ilyen beszédnek a választók.

Fascist and similar ideological movements have achieved and continue to achieve worldwide success by threatening the fundamental values that are most important to communities and nations. The most likely to provoke a visceral reaction are allegations that threaten the identity of the targeted group. The majority of people react instinctively to verbal attacks on national, gender, racial, religious, family, generational, ideological, existential, political, and thus fundamental identities. As Federico Finchelstein states in his book Fascist Lies, "One of the most important lessons of the history of fascism is that racist lies lead to extreme, politically motivated violence."

Sokféle kutatás kereste a magyarázatot arra, hogy a hatalom csúcsán lévő önkényurak látszólag nagyon buta, durva, olykor sötét szövegei mitől olyan hatásosak. A legújabb publikációkból kikerekedik egy következtetés, mégpedig az, hogy a közösség tagjainak alapvető identitását fenyegető provokációkra válaszul elemi erővel szabadulnak el a zsigeri indulatok. Erről beszélgettünk Bolgár Györggyel, a 10 című műsorában. A videolink a cikkben.

A fasiszta és hasonló ideológiát követő mozgalmak úgy értek el, érnek el világszerte sikert, hogy a közösségek, a nemzetek számára legfontosabb alapértékek fenyegetettségével riogatnak. A zsigeri reakciók kiváltására azok az állítások a legalkalmasabbak, amelyek a megcélzott csoport valamelyik identitását fenyegetik. Ösztönös reakciókat vált ki az emberek többségéből a nemzeti, a nemi, a faji, a vallási, a családi, a generációs, a világnézeti, az egzisztenciális, a politikai, tehát az alapvető identitások verbális sérelme. Federico Finchelstein állítja a Fasiszta hazugságok[4] című könyvében: „A fasizmus történetének egyik legfontosabb tanulsága, hogy a rasszista hazugságok szélsőséges, politikai motivációjú erőszakhoz vezetnek.”

(A kép a Politico címlapja volt a tanulmányban idézett cikkük illusztrációjaként.) 

Milyen mértékben sérül Magyarországon az embereknek a manipulációtól mentes tájékozódáshoz fűződő - az Alaptörvényben is garantált - alapjoga? Nemzeti konzultáció vagy nemzeti agymosoda? Mit mutatott a Politikai Propaganda Indikátor 2022 novemberében? A kutatási jelentést a MÚOSZ Fakenews háború - mit tehetnek az újságírók? című konferenciáján ismertettem.

Demokratikus keretek között a politikai legitimáció forrása a szavazatok aránya, ami a szavazók véleményének lenyomata. A politikai propaganda eszközeivel azonban még egy látszólag demokratikus országban is jelentős mértékben eltéríthető a döntő többség véleménye, ahhoz képest, amilyen a manipulációtól mentes tájékozódási környezetben lenne az álláspontja. Ezért tekinti alapjognak Magyarország Alaptörvénye, az Uniós Charta, és az ENSZ Alapokmánya egyaránt a polgároknak a befolyásolástól mentes tájékozódáshoz fűződő jogát. Ha ez nem valósul meg, akkor a jogállami működés egyik alapfeltétele sérül. A méréseink kétségessé teszik a jogállami feltételek teljesülését Magyarországon.