Cikkek

Demokratikus keretek között a politikai legitimáció forrása a szavazatok aránya, ami a szavazók véleményének lenyomata. Ez a népakarat. A választások előtt, a politikai propaganda arzenál bevetésével jelentősen eltéríthető a döntő többség véleménye attól az állásponttól, amit egy manipulációtól mentes média-környezetben alakíthattak volna ki fontos kérdésekről. Ezért tekinti alapjognak a választóknak a manipulációtól mentes tájékozódáshoz való jogát Magyarország Alaptörvénye, az Uniós Charta és az ENSZ Alapokmánya. 2022-ben kétségessé tették a méréseink, hogy érvényesül-e Magyarországon ez az alapjog. A népakarat hajlékony. Hogy mennyire, azt mutatja meg a Politikai Propaganda Indikátor. 2022-ben a baloldaliak egyharmada igaznak tartotta a Fidesz-propagandát, például azt a hamis, többször cáfolt állítást, hogy Márki-Zay háborúba vinné az országot. Magyar Péter fellépésével mintha érdemben változott volna meg a médiatér. Ezt mutatják a legfrissebb kutatási eredmények. A Tisza Párt híveinek csak kevesebb, mint tíz százaléka tartja igaznak a Fidesz legfontosabb politikai propaganda üzenetét, hogy a baloldal háborúpárti a Fidesz békepárti. 

Egy nappal az október 23-i  rendezvények előtt már egyértelmű volt, hogy a kormány mindenféle igyekezete és a teljes médiagépezet bevetése ellenére a Tisza Párt rendezvénye iránt nagyobb lesz az érdeklődés, mint a hivatalos állami rendezvény iránt. Az uniós választáson mért adatok egyérteművé tették, hogy a Tisza Párt híveit a legnehezebb megvezetni, a Tisza Párt által felépített kommunikációs modell versenyképes a kormányzati médiatúlsúllyal szemben. Erről beszélgettünk a Szeged Televízió Téma című műsorában Balogh Judittal, a műsor 21 percétől. 

Soha nem volt még olyan távol Orbán Viktor állításainak igazságtartalma a valóságtól, mint a legutóbb, a 2024-es uniós és önkormányzati választási kampányban. Török Gábor a Partizánban mondta ezt, pár nappal a választás előtt. A kormányfő lényegében azt állította, hogy ha a választók nem hatalmazzák fel óriási többséggel, akkor mind meghalunk, megyünk a háborúba - fogalmazott Török Gábor, ugyanabban az interjúban. A politológus arra mutatott rá, hogy a Fidesznek minden korábbinál durvább propaganda-kampányra volt szüksége ahhoz, hogy maga mögé állítsa a kiábrándult, csalódott választókat. 
 

Tóth Zoltán, a Civil Rádió Olvasókör című műsorában kérdezett arról, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a kutatásaim és min dolgozom most. Szóba került, hogy a fasiszta beszéd miben különbözik a normális politikai diskurzustól és miért hódít újabban ismét a szélsőséges, nacionalista, soviniszta, rasszista, illiberális, radikális kommunikáció és miben kiszolgáltatottak az ilyen beszédnek a választók.

Fascist and similar ideological movements have achieved and continue to achieve worldwide success by threatening the fundamental values that are most important to communities and nations. The most likely to provoke a visceral reaction are allegations that threaten the identity of the targeted group. The majority of people react instinctively to verbal attacks on national, gender, racial, religious, family, generational, ideological, existential, political, and thus fundamental identities. As Federico Finchelstein states in his book Fascist Lies, "One of the most important lessons of the history of fascism is that racist lies lead to extreme, politically motivated violence."

Sokféle kutatás kereste a magyarázatot arra, hogy a hatalom csúcsán lévő önkényurak látszólag nagyon buta, durva, olykor sötét szövegei mitől olyan hatásosak. A legújabb publikációkból kikerekedik egy következtetés, mégpedig az, hogy a közösség tagjainak alapvető identitását fenyegető provokációkra válaszul elemi erővel szabadulnak el a zsigeri indulatok. Erről beszélgettünk Bolgár Györggyel, a 10 című műsorában. A videolink a cikkben.

A fasiszta és hasonló ideológiát követő mozgalmak úgy értek el, érnek el világszerte sikert, hogy a közösségek, a nemzetek számára legfontosabb alapértékek fenyegetettségével riogatnak. A zsigeri reakciók kiváltására azok az állítások a legalkalmasabbak, amelyek a megcélzott csoport valamelyik identitását fenyegetik. Ösztönös reakciókat vált ki az emberek többségéből a nemzeti, a nemi, a faji, a vallási, a családi, a generációs, a világnézeti, az egzisztenciális, a politikai, tehát az alapvető identitások verbális sérelme. Federico Finchelstein állítja a Fasiszta hazugságok[4] című könyvében: „A fasizmus történetének egyik legfontosabb tanulsága, hogy a rasszista hazugságok szélsőséges, politikai motivációjú erőszakhoz vezetnek.”