Clooney kontra Orbán; Tájékozódás kontra tájékozottság II. Politikai-propaganda Indikátor, Magyarország, 2020. decembere

A PPI azt mutatja meg, hogy a választók mekkora hányada található meg a politikai propaganda által kreált világban, mekkora részük alakítja ki a világ fontos dolgairól a képzetét a politikai propaganda üzenetei alapján, vagyis milyen arányban él a virtuális valóságban a polgároknak, egy a választások szempontjaból perdöntő csoportja . Ez a virtuális világ pozitív és negatív értelemben is hamis. Részben szebbnek látszanak benne a valóságnak a kormány számára kedvező jelenségei, és drámain rosszabbnak a választókat a politikai propaganda szándéka szerint fenyegető hazai és nemzetközi jelenségek. És persze ez a torzítás fordítva is igaz, hiszen a politikai paletta minden oldala él a propaganda fegyvertárával, csak az általuk elérhető arzenál nem egyforma méretű. Az oldalak közötti arányok összevetésére is alkalmas a PPI.

2020 végén azt vizsgáltuk, hogy tekintélyes nemzetközi szervezetek vagy személyek mit állítanak egy-egy kérdésben, vagyis attól idéztünk hivatalos nyilatkozatot, aki mondja, és utána megvizsgáltuk, hogy ugyanarról a kérdésről a politikai propaganda által átkeretezett állítást hogyan értelmezte a társadalom, hogyan tudatosodott a közösségben. Megnéztük, hogy az egymásnak lényegében ellentmondó állítások közül melyiket tették a magukévá a népesség különféle csoportjai. A megvizsgált állítások közül az első az uniós költségvetés kapcsán bejelentett magyar és lengyel vétó volt. (A háttér egészen röviden: Magyarország és Lengyelország végül nem vétózta meg az EU következő hétéves költségvetését és a koronavírus-segélycsomagot. Mindenki nyertesnek tartotta magát, bár Orbán szerint a vitának nincs vége. A Die Presse bécsi napilap brüsszeli tudósítója azt írta, az EU-költségvetés magyar-lengyel blokkolását az EU állam- és kormányfőinek 3 és fél oldalas, jogi kötőerővel nem bíró, a jogállamisági mechanizmusról szóló állásfoglalásával oldották fel. Az elfogadott szöveg pedig nem tesz mást, mint rögzíti az uniós tagállamok eddig is meglévő azon jogát, hogy bármely új uniós jogszabályt az Európai Bíróságon megtámadhatnak.

https://azonnali.hu/cikk/20201210_megvan-a-megallodas-nincs-veto-van-jogallamisagi-kriterium-de-2022-ig-nem-lehet-alkalmazni  

A másik megvizsgált állítás pedig George Clooney egy váratlan nyilatkozata: a színész és rendező a GQ magazin Youtube csatornájára felkerült interjújában karrierje legemlékezetesebb szerepeiről beszélt, a végén pedig megemlíti a The Midnight Sky című filmet, amelynek ő a rendezője és a főszereplője is. És itt jött a képbe Orbán, meg Bolsonaro. Clooney az interjú vége felé arról beszél, hogy a film hangulatát meghatározta, hogy mennyi dühöt és gyűlöletet élt át mindenki világszerte, "nézd meg Bolsonarot Brazíliában vagy Orbánt Magyarországon".

https://444.hu/2020/11/21/george-clooney-az-uj-filmjerol-beszelt-egy-interjuban-amikor-hirtelen-orbanozott-egyet

Az eredeti állítások

A kutatás számára egy-egy mondatban kellett összefoglalni a bonyolult közéleti jelenségeket, ami most nem volt nagyon nehéz. Az első eredeti állítás: Az Európai Parlament úgy döntött, hogy a támogatások kifizetését a jövőben jogállamisági feltételhez köti. (A megkérdezettek 61%-a hallott róla.) A második eredeti állítás: George Clooney hollywoodi színész Orbán Viktort említette egy interjúban a világban uralkodó gyűlöletről beszélve. (A megkérdezettek 54%-a hallott erről a hírről.) Ehhez képest érdekes, hogy miként fogadta a társadalom az eredeti információknak a politikai propaganda által „átfogalmazott” változatait. Clooney esetében különös fordulat bonyolítja a helyzetet: Clooney visszaszólt, amikor megtudta, hogy mit állít róla a propaganda és megüzente: „Az Orbán propaganda-gépezet hazudik. Pont.” propaganda-gépezet hazudik. Pont.” 

A korábbi tanulmányunk (Tájékoztatás kontra tájékozottság, Médiakutató, 2020, nyár, https://mediakutato.hu/cikk/2020_02_nyar/06_tajekoztatas_kontra_tajekozottsag.pdf ) már bemutatta, hogy a propaganda-mechanizmus működtetésének fontos eleme, hogy mely hírek ne jussanak el a közönséghez. Egy olyan kardinális információ esetén, amely szerint bevezetik Magyarország „ellen” is a jogállami mechanizmust, a tájékozottság 61 százalékos értéke nagyon alacsonynak tűnhet. Különösen, hogy a bejelentés előtt hetek teltek el, amikor a magyar és a lengyel kormányfő közösen, több nemzetközi sajtótájékoztatón megerősítette szándékát, hogy vétót emelnek az uniós költségvetés elfogadása, illetve a világjárvány okozta válság kezelésére kidolgozott segélycsomag elfogadása ellen, ha az Unió nem vonja vissza a jogállami kritériumok alkalmazását. Végül mégis visszavonták a vétófenyegetést, noha a jogállami kritériumokhoz rendelt pénzbüntetés lehetősége nem került ki az Európai Parlament végső határozatából. Érthető, hogy ezt a fordulatot a propaganda amennyire lehetett elhallgatta, ezért is alacsony a hír országos ismertsége.

Az érdeklődők elérése 80%

Azt is sikerült már a korábbi felméréssel igazolni, hogy azokban az esetekben, amikor valamit sulykolni akar a kormányzat, akkor többnyire 80 százalék feletti eléréssel számolhat. PPI Reach 80%. Ehhez képest beszédes, hogy a kormány számára nem kedvező információk a közönségnek csupán a 61, illetve az 54 százalékát érték el. Az már nem meglepő, hogy akik hallották az alapinformációt, azok viszont nagy arányban találkoztak a kormányzati propaganda által átkeretezett üzenetváltozattal (84%). A PPI szempontjából legfontosabb adat, hogy hány százalék tartja igaznak a kormányzati változatot azok közül, akik találkoztak az eredeti üzenettel, tehát követik a közélet híreit, vagyis ők az úgynevezett homo politicusok. Ez a szám 44%. A PPI Politicus: 44%. Hogy egyértelmű legyen: akik hallották az eredeti információt, azok nagy arányban a kormányzati propagandaüzenettel is találkoztak (a 61%-nak a 84%-a), és azok több, mint fele (a 61%-nak a 44%-a) igaznak tartotta." A kormányzati koalíciót alkotó pártok támogatóinak többsége a politikai propaganda által prezentált változatot tartja igaznak, noha minden más fórumon találkozhat az eredeti információval, ami alapvetően eltér a propagandagépezet által megfogalmazott változattól. A vizsgált két kérdésben megállapítható: a teljes népességnek az egynegyede hatásosan befolyásható. A PPI Public: 26%. A legfiatalabb korcsoportban a legnagyobb a politikáról alig vagy egyáltalán nem tájékozódók aránya: 30 alatt 28 százalék, 60 fölött 8 százalék. (Megfertőzött Médiarendszer, Mérték-Medián, 2019)

A vizsgált állítások jellege, valamint az állításokat megfogalmazó intézmény illetve személy karaktere nagyon eltér egymástól, ezért az alkalmazott propagandatechnikák is nagyon eltérőek a két esetben. A Politikai Propaganda Indikátor értéke mégis szinte teljesen megegyezik. George Clooney nem az Európai Parlament, hanem egy magánszemély, a véleménye egy művész véleménye, aki a frissen bemutatott filmje kapcsán beszél a diktátorok által okozott világméretű veszélyekről, és ennek kapcsán említi Orbánt. A politikai propaganda mechanizmus az esetében nem a színész által megfogalmazott állítást forgatja ki, hanem a konnotációt, a motívumot keretezi át, és úgy tesz, mintha Clooney is Soros markában lenne, vagyis a milliárdos rángatná őt zsinóron, ahogy azt már a bejáratott esetekben, például a civil szervezetek esetében ismételgették, illetve az ellenzék bírálatakor gyakran hangoztatták. Akik hallották az eredeti állítást, azok 84 százaléka találkozott a kormányzati változattal, és azoknak több mint fele igaznak is tartja az eredeti üzenetnek a politikai propaganda céljait szolgáló változatát. Itt is a félreértések elkerülése érdekében, az 54% hallott egyáltalán arról, hogy Clooney megemlítette Orbánt, és ennek az 54 %-nak a 84%, akik találkoztak a kormányzati üzenettel. Mintha a politikai propaganda hatékonysága független lenne az alkalmatzott módszertantól, mert ebben az esetben is a PPI Politicus 44 %, Ennyien vannak, kik igaznak tartják a kormányzati állítást azok közül, akik hallották. A PPI Public 27%. Azt mutatják a számok, hogy a közéletben aktív közönség csaknem felének fejében lényegében kedvére alakítja a világról alkotott képzeteket a politikai propaganda. Ezért lenne érdemes vizsgálni, hogy hol húzódik a demokratikus normáknak megfelelés határa azokban az országokban, ahol a tájékoztatás intézményei a szabad információ áramlás helyett többnyire a politikai propaganda terjesztőivé válnak. Lehet-e olyan mértékű a tájékoztatási rendszer átalakítása, ami miatt megkérdőjelezhető a választások legitimitása.

A médiarendszer átalakítása

Az elmúlt egy évtizedben az Orbán kormány alapjaiban alakította át, illetve foglalta le a médiarendszer jelentős részét. (Az államilag közvetlenül kézben tartott médiumok, illetve a Fideszhez közeli tulajdonosok befolyása alá rendezett tévék, portálok, rádiók, lapok együtt, és a hagyományos propaganda eszközök szegélyezik ezt az utat.) Az 1500-as reprezentatív minta lehetőséget teremtett arra, hogy más metszeteket is vizsgáljunk. A mellékelt táblázatokban bordó nyíllal jelöltük azokat a számsorokat, ahol szignifikáns összefüggéseket találtunk. Nagyon hatékonynak mutatják a számok a propagandagépezetet, hiszen bármely metszetében vizsgáljuk a társadalmat, minden alcsoportban a megkérdezettek 80-90 százaléka találkozott a kormányzati üzenettel azok közül, akik az eredeti hírrel is találkoztak.

„A kifizetések jogállamisági feltételekhez kötésének célja, hogy Magyarországot a bevándorlók befogadására kényszerítsék.” Ennek az üzenetnek az eljuttatási hatásfoka azok körében, akik az alaphírt is hallották – akár a megkérdezettek korát, akár az iskolázottságát, akár a pártpreferenciáját, illetve a lakhelyek szerinti jellegzetességét vesszük –, vagyis szinte minden vizsgálati metszetben 80 és 90 % között volt. Külön figyelmet érdemel, hogy két esetben éri el ez az arány a 90 százalékot: a községben élőknél és a kormánypártiaknál. A szakmunkások végzettségűeknél is 89 százalék.

Abban nincs meglepetés, hogy mintha egymás tükörképei lennének a kormánypárti és az ellenzéki adatok abban a tekintetben, hogy egynegyedük tarja igaznak az egyik állítást, háromnegyedük hamisnak ugyanazt, és fordítva, attól függően, hogy az eredeti állításról vagy a politikai propagandáról kérdezzük-e a véleményüket. Az uniós kérdésnél azonban figyelemre méltó, hogy azoknál, akiknél a pártpreferencia nem jellemző ott több, mint a kétharmad (68%) gondolja azt, hogy a politikai propaganda nem igaz. (Csak a pontosság kedvéért: a pártnélküliek csoportjában szerepelnek a titkolózók, az arányuk nem lebecsülendő, 16 százalék.) Ha a településszerkezet szerint vizsgálva elemezzük a politikai propaganda hatékonyságát, akkor az is tanulságos, hogy a legjobb eredményt az egyéb városok lakóinak körében akkor érte el a koalíció, amikor azt az üzenetet kívánta eljuttatni az ott élőkhöz, hogy „migránsok ránk kényszerítése húzódik meg a jogállami feltételek érvényesítésének álcázott akció mögött.” (52%)

A hírek elhallgatása is propaganda

Clooney nyilatkozatának a híre alig több mint a népesség feléhez ért el. Amikor a politikai propaganda stratégái mérlegelik, hogy mire reagáljanak, vagy mire ne reagáljanak, akkor a mérték lehet az egyik legfontosabb kérdés. Valószínűleg nem kalkuláltak azzal, hogy Clooney nem hagyja szó nélkül, ha meghekkelik az eredeti állítását. A mérés megrendelésekor még mi se tudtuk, hogy lesz az ügynek folytatása, de a kérdezési időszakban bizonyára voltak, akik Clooney elég frappáns válaszával is találkoztak. Az adatok vizsgálatakor ezt is érdemes figyelembe venni.

Fontos adat, hogy az érdekes hírek elhallgatása milyen hatékony, mert ezzel a hírrel az összes megkérdezett közül sokkal nagyobb arányban találkoztak az ellenzékiek, mint a kormánypártiak (67 illetve 54%), az úgynevezett pártnélküliek pedig csupán 43%-ban. Ezek a számok ahhoz képest nagyon beszédesek, hogy azok körében, akik találkoztak az eredeti hírrel, szinte minden merítésben és minden alcsoportban legalább 80 százalékos arányban találkoztak a politikai propaganda-kommentárral, miszerint Clooney csak a Soroshoz fűződő barátsága miatt beszél ilyeneket.

Ami a játszma lényegét illeti, vagyis azt, hogy milyen mélyen sikerül behatolni a társadalmi tudatba a propagandával, illetve a politikai közösség mekkora hányada fogadja el a politikai propaganda akár nyíltan cáfolt változatát is: a politikai propagandával sikerült meggyőzni a kormánypártiak háromnegyedét (74%), és az ellenzékiek illetve és a pártoktól függetlenek körében is 26 %-os eredményt értek el. A világhírű színész kijelentésével kapcsolatban a kormányzati kommunikáció hatásfoka jól tükrözi a korábbi mérések eredményét. A községekben volt a leghatékonyabb a politikai propaganda, ott a megkérdezettek fele tartja igaznak, hogy Clooney csak azért beszél ilyeneket, mert Soros a barátja. (PPI Politicus 51%).

A Politikai Propaganda Indikátor egyértelműen mutatja, hogy a polgárok legalább egynegyede úgy hoz döntést az ország sorsáról, hogy az esetükben tisztán kimutatható: ők azok, akik jelentős mértékben kiszolgáltatottak a politikai propagandának. A tájékoztatási rendszer nem teremt számukra szabad tájékozódási lehetőséget.

A független, szabad, objektív információkhoz való hozzáférés uniós alapjoga súlyosan sérül ebben a rendszerben.

A cikk a Závecz Research, a Dimenzió Média Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely közös kutatása alapján készült. A szerző: Vicsek Ferenc

Hallott arról, hogy az Európai Parlament úgy döntött, hogy a támogatások kifizetését a jövőben jogállamisági feltételhez köti?  (Összes megkérdezett, %)

Találkozott azzal a véleménnyel, hogy a kifizetések jogállamisági feltételekhez kötésének célja, hogy Magyarországot a bevándorlók befogadására kényszerítsék?
(Azok körében, akik hallottak a jogállamisági mechanizmusról (61%), %)

Melyiket állítást tartja inkább igaznak?
(Azok körében, akik hallottak a jogállamisági mechanizmusról (61%), %)

Hallott arról, hogy George Clooney hollywoodi színész Orbán Viktort említette egy interjúban a világban uralkodó gyűlöletről beszélve?
(Összes megkérdezett, %)

Találkozott azzal a véleménnyel, hogy George Clooney azért beszélt Orbán Viktorról, mert jó barátja a Soros-családnak?
(Azok körében, akik hallottak az esetről (54%), %)

Igaznak tartja azt, hogy George Clooney azért említette Orbán Viktort a világban uralkodó gyűlöletről beszélve, mert jó barátja a Soros-családnak?

(Azok körében, akik hallottak az esetről (54%), %)