Közepes mintát választva, több mint hatvan, 18 és 65 év közötti személy agyát ingerelték gyenge elektromágneses mezővel a saját fejlesztésű, fejre helyezhető LFMS-készülékkel: egyharmaduk klinikai depressziótól, a többiek bipoláris depressziótól szenvednek. A teszt során úgynevezett kettős vak, álcázott kezelést alkalmaztak: a tesztalanyok közel felét működő LFMS-készülékkel, a másik részüket pedig külsőre ugyanolyan, de valójában nem működő szimulátorral. Sem a tesztalanyok, sem a vizsgálatot végző kutatók nem tudták, kit és milyen módszerrel kezeltek.

MIT TUD AZ LFMS?

Gyorsabban hat, mint egy fejfájás-csillapító: a húszperces kezelés után a páciensek azonnali javulást mutattak. A tesztalanyok kedvét kétféle skálás teszttel mértek le. A szerkezet kétszázszor kisebb térerősséget használ az agy stimulálására, mint a mély mozgászavarok kezelésére használt mély agyi stimulációs eljárás. Ráadásul kisebb feszültségen, de jóval nagyobb frekvencián működik, mint a depresszió kezelésében szintén használatos ECT (elektrosokk-terápia) és TMS-módszer. Ez azért is jó, mert bár mindkét kezelési mód eredményes, hosszabb időt vesznek igénybe, és olyan mellékhatásokkal járnak, mint például az emlékezetkiesés. A gyógyszeres megoldás sem eredményes mindenkinél, ráadásul több mint egy hónapig is eltarthat, mire hatni kezd. Az is bizakodásra ad okot, hogy egyetlen kezelés elég volt ahhoz, hogy azonnali, jelentős javulást mutassanak a páciensek.